
Szerző: Elizabeth Helen
Cím: Arany szövedék
Eredeti cím: Woven by Gold
Sorozatcím: A szépség és a fenevadak
Sorrendben: 2.
Fordította: Kesztler Orsolya
Magyar kiadó: Ventus Libro, 2025
Eredeti kiadó: Magpie, 2023
Műfaj: retelling, romantasy, reverse harem
Oldalszám: 448 oldal
Fülszöveg:
Rosalina O’Connellt akarata ellenére száműzték a tündérbirodalomból, és visszaküldték Orca Cove-ba. A saját társa, Keldarion herceg árulta el a Tél Birodalomból, de semmi sem állíthatja meg, hogy visszatérjen az ő igaz otthonába.
Amikor Rosie-nak sikerül bekopogtatnia Faragvár varázslatán, és kapcsolatba lépnie Ezryn herceggel a Tavasz Birodalomból, könyörög neki, hogy mentse meg. Ám amikor Rosie visszatér az Elvarázsolt-völgybe, ő és a hercegek felfedezik, hogy fagy támadt az Ősz Birodalomra. Ha Rosie nem jön rá, hogyan állíthatja meg, az Elvarázsolt-völgyben kitör a háború.
Vajon Rosie ki tudja szabadítani a benne lakozó varázslatot, és meg tudja menteni a hercegeit és az Ősz Birodalmat?
A szépség és a fenevadak-sorozat második kötete A szépség és a szörnyeteg történetének pikáns újragondolása, tele kétes erkölcsű szereplőkkel, egy bűnösen dögös ellenséggel, és egy hercegnővel, aki megtalálta az ő Szőke Hercegét. Mind a négyet.
Véleményem
Újra a kedvenc Szépség és a Szörnyeteg feldolgozásánál járunk, bár magam is meglepődtem, hogy mennyire lassan haladtam vele, miközben az első részt egy nap alatt kiolvastam.
A történet onnan folytatódik, hogy Rosalina visszakerült az emberek földjére, és nyilván azóta nem találja a helyét, mindenáron vissza akar kerülni, hiszen ott az otthona, ott van ugye a társa, aki számomra még mindig egy rideg alak, én biztos nem választanám, ha lehetne, megtagadnám a kötődést, de mégse ő az, akivel sehogy se tudok azonosulni.
Lucas jelenléte itt nagyon az idegeimre ment, ennek borzasztóbb embert rég nem láttam.
De Keldarion tettei odaát nem maradnak nyilván észrevétlenek. A másik három herceg közül Ezryn az első, aki emiatt nyilván kiakad, Dayton, a labrador természetű a második, és végül maradt az emo korszakát élő Farron, akit a könyv elején szerettem volna egy párszor felrázni, de ha már a könyv ilyen szép őszies kinézetet kapott, akkor sejthetjük, hogy övé most a főszerep.
És azt kell mondanom, hogy igen, Farron gyönyörű ívet kap jellemfejlődésileg, imádtam látni, hogy az a fajta férfi lesz belőle, aki méltán lehetne a romantasy boyfriends élvonalában, ha nem lenne olyan, amilyen.
De itt már bepillantást nyerünk a Mélybe is, a Rhysandra hajazó Caspian itt több szerepet kap, és meglátjuk az ő birodalmat is. A pasas amúgy esküszöm kedvencem.
Egyik kedvenc jelenetem határozottan az, ahogy a három herceg átmegy Rosie-ért. Ahogy átmennek.
A másik egy csatajelenet, de az spoileres, és azt nem mondom.
Amit nem szerettem benne, mert volt ilyen, az Dayton és az, hogy elrontotta azt a képet, amit én szeretek fenntartani egy poliamor/reverse harem sztoriban: csak egy lyukra játszunk. Ez is itt olyan, hogy el kellett rontani. Jó, értem én, be vagy zárva még három csávóval, el is vagy átkozva, és valahogy le kell vezetni a hirtelen jött feszültséget. Úgyhogy őt annyira nem várom, hogy többet ismerjek meg belőle.
Ezt az egyet nem szeretem benne, kár érte, kiváló ügynök volt.
Már várom, hogy a harmadik rész milyen lesz, mert az már hosszabb, és Ezryn kerülhet célpontba. Imádom, hogy ennyire titokzatos, és biztos valami jóképű alak a sisakja alatt, de ideje lenne már neki is társra lelnie. Úgyis valahogy kötődni fog Rosie-hoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése